Ma volt Végh Béla temetése. Bélát még a 80-as években ismertem meg, bőven apám lehetett volna. A városban kevesen vannak akik nem ismerték. Jó ember volt, különösen a természete volt jó, Ő sosem veszekedett mindig csak legyintett, remek humorral áldotta meg a sors. Elsők között volt, aki megengedte, hogy vissza tegezzem. Ismerem feleségét és gyermekeit is, szép családja van. Sajnos a gyilkos kór megtámadta pár éve, harcolt, de az erősebb volt, ma nagyon sokan voltunk az óvári temetőben, mikor utolsó útjára kisértük. Régi barátja Hámor Vilmos beszélt a pap után, rövid, de jó beszéd volt.
Nyugodj békében Béla!
